9. Offset

Sziasztok!

Ez a rész ismét egy kicsit „lazulósabb” rész, bár azt hiszem ilyenre is szükség van! :)) Kellemes olvasást, ha van kedvetek, komizzatok!!

Puszi, Ariel

Ahogy sejtettem, elképzelése sem volt arról, hogy miben fog segíteni, s ez roppantmód tetszett. Egy perc hallgatás után azonban az arcán bizonytalan mosoly terült szét.
- Találd ki.
- Hát... az első gondolatomnak nincs köze az albumodhoz. - kacsintott rám. - A második az, hogy írtál dalokat, és én leszek a tesztalany.
- Az első természetesen nem az, amit csinálni fogunk, akármennyire is csábító. A második már közelebb jár. – vettem elő neki egy tányért, s kivettem a zacskóból a neki szánt ételt, amit még reggel megvettem.
- Szabad a gazda. – ölelte át a derekam, s nyomott egy puszit a nyakamra.
- Elhoztam az összes eddig felvett dalom... - mondtam, miközben egy serpenyőre tettem a húst, és elkezdtem felmelegíteni.
- És meghallgatjuk? – kérdezte izgatottan.
- Igen.
- De ebben mi az én feladatom? Véleményeznem kell?
- Több mint hét órányi anyagról beszélünk, és igen, nagyjából.
- Akkor értem, miért kell annyi kávé. Van bőven, nézz csak be a szekrénybe. Szerintem még marad is.
- Hát... ha elalszunk, akkor biztosan. - kuncogtam, s nyitottam ki a pult alatt lévő szekrényt, ahol két karton kávé (az egyik cukormentes, míg a másik normál) volt, illetve szinten két karton energiaital, ugyanolyan felosztásban, mint a kávé, no meg a vizek.
- Energiaitalt is hoztál. - mosolyogtam, s néztem hátra.
- Arra az esetre, ha megunnánk a kávét. - somolygott.
- Jó ötlet. - tettem még hozzá, majd megvártam, hogy a hús átmelegedjen, a zöldséget is odatettem egy kicsit, a rizst viszont kénytelen voltam mikroba tenni, noha nem szerettem használni. Kiszedtem egy tányérra az egészet és elé tettem, majd leültem vele szemben.
- Köszi!
- Jó étvágyat! - kívántam.
- Köszönöm. Te nem eszel?
- Otthon már ettem.
- Biztos?
- Biztos. Megígértem, vagy nem?
- Igaz. - bólintott. - Amúgy meg nem is tudom, ki akar kinek a kedvében járni... - bazsalygott a steak-re nézve.
- Néha én is kedveskedhetek neked, nem?
- De, persze. Bár, ha nem tennéd, akkor is ugyanennyire szeretnélek.
- Helyes. - vigyorogtam. - Amíg eszel, nem bánod, ha elmegyek zuhanyozni? Arra nem maradt időm.
- Dehogy, menj nyugodtan. - mosolyodott el.
- Mire megeszed, készen leszek. - álltam fel, s adtam a fejére egy puszit, majd bevonultam a fürdőszobába, és gyorsan lezuhanyoztam, majd megtörölköztem, s magam köré csavarva azt, kissé mérgesen vonultam ki a szobába, ahol Taylor már várt, hátát az ágy támlájának vetette, s a tévét nézte. Dühödten araszoltam a táskámhoz, hátha ott találom, amit keresek, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy nem hoztam.
- Mi a baj? - kérdezte kuncogva, s ahogy elképzeltem magam, amint mérgesen fel-alá járkálok, én is elmosolyodtam.
- Otthon hagytam a pizsim. - sóhajtottam nagyot.
- Minek az? - kérdezte, mintha ez annyira magától értetődő lenne.
- Rajtad is van alsónadrág. - mutattam rá.
- Vegyél fel egy bugyit... - nevetett még mindig. - Adok egy pólót, úgyis rajtad jobban állt, mint rajtam. - tette gyorsan hozzá, valószínűleg látta rajtam, hogy mérges vagyok. Felállt, majd a gardróbhoz ment, s elővett egy kék pólót, és egy puszival kísérve a kezembe nyomta. - Tessék.
- Köszönöm. - néztem rá hálásan, s gyorsan magamra húztam a pólóját. - Nehogy azt hidd, hogy rád vagyok mérges, csak magamra, hogy kiment a fejemből. - mondtam gyorsan.
- Előfordul. De most gyere, hosszú lesz az éjszakánk. - somolygott.
- Hozok be néhány kávét. - azzal kiszaladtam, s kivettem hármat-hármat, majd vissza a szobába, s letettem az éjjeliszekrényre, majd én is leültem az ágy tetejére, mire Tay mellém húzódott, átkarolta a derekam, így a hátam egy részét neki támasztottam, s magamhoz húztam a lap-topom, bedugtam a pendrive-ot, és végigpörgettem a listán.
- Hány szám ez? - kérdezte nevetve.
- Több, mint százhúsz, de mindjárt megnézem. - mondtam, s kijelölve a dalokat kiírta a gép a bűvös számot, ami a százhuszonnyolc volt. - Százhuszonnyolc.
- Tényleg kelleni fog a kávé. De az energiaital is. - mosolygott. - Nem baj, úgyis kíváncsi vagyok, ráadásul az elsők között hallhatom őket. - nyomott egy puszit az arcomra. - Egyébként, ha egész éjjel fent leszünk, hogy akarsz bemenni a stúdióba? - kérdezte kíváncsian.
- Alszom négy órát, nem megyek konditerembe, és ennyi. Holnap vesszük fel az utolsó három dalt, bár egyik sem tetszik annyira, ezért is hoztam el ma őket.
- Oké... bár azt reméltem, hogy holnap délután végig az enyém leszel.
- Nem holnap, de holnapután esetleg. Csak egy interjú van betervezve aznapra. Este úgyis utazol...
- Te is jössz, nem?
- Nem tudom mennyire tudnánk eltitkolni a család előtt, hogy együtt vagyunk...
- Simán. Hidd el, akkor sem vénnek észre, ha előttük csókolóznánk. Mindenki rendíthetetlenül hisz abban, amit mondunk. – kacsintott.
- Biztos vagy benne? Nem hiszem, hogy meg tudnám játszani magam a családod előtt…
- Biztos vagyok benne. Majd segítek. – felelte lágyan, s csókolt meg nagyon finoman.
- Akkor megyek. Mégsem hagyhatom ki a nagyid hetvenedik szülinapját. – somolyogtam.
- Nagyon helyes. Főleg, hogy Make külön megkért.
- Igaz. - mondtam, majd felvettem az összes számot a lejátszási listára, s elkezdtük hallgatni őket...

Az utolsó szám után kissé elegem volt a saját hangomból, nem álltunk meg egy pillanatra sem, illetve csak akkor, ha Tay kiment a mosdóba. Sikerült leszűkítenünk a listát, noha volt olyan, amikor nem értettünk egyet, de százhuszonnyolcból mindössze harmincötöt választottunk ki, s még ezt is le kell szűkítenem tizenegynéhányra. Már csak egymás mellett feküdtünk, egy papírral a kezemben, s halkan beszélgetni kezdtünk.
- Komolyan nem tudom elhinni, hogy ez mind te vagy. Mármint... sok szám olyan...
- Nem illik hozzám, ugye?
- Igen. De azért tetszenek, csak nem te vagy.
- Igen, rengetegnél éreztem ezt.
- Hány szám maradt?
- Harmincöt az Only Girl-el együtt.
- Felsorolod?
- Ühüm. Beautiful (Drop Dead), Best Thing I Never Had, Born this Way, California King Bed, Cheers (Drink to That), Complicated, Criminal, Fading, Fashion Of His Love, Funky Town, Gasoline, Hypnotico, I'm Into You, I Wanna Go, Killer Love, Love On Top, Love The Way You Lie part II., Man Down, Marry the Night, Move Your Body, On the Floor, Papi, Poison, Power's Out, Raining Man, Run the World (Girls), S&M, Seal It with a Kiss, Skin, Till The World Ends, Trouble for Me, We Belong to the Music, Wet, What's My Name és persze az Only Girl. - mondtam végig.
- Elég vegyes.
- Igen, de az album címének megfelelnek.
- Mi a címe? - nézett ram kérdőn, de egy pillanatra elgondolkoztam azon, hogy nem mondom meg neki.
- Loud.
- Miért pont Loud?
- Amikor ünnepeltük az új klipet ma… Beugrott, hogy mostanában annyira hangos volt körülöttem minden, s ezeket a hangokat sikerült legyőznöm. Elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, ez lesz a címe.
- Találó. - mosolyodott el.
- Köszi.
- De azt hiszem aludnunk kellene. Már fél hat van, kilenckor kelned kell.
- Tudom. Nem foglak felkelteni.
- De nyugodtan kelts fel.
- Nem. Szeretném, ha legalább te kipihennéd magad.
- Úgyis fel fogok kelni.
- Majd meglátjuk. - kuncogtam, majd egy apró csókot adtam a szájára, s hozzábújva hagytam, hogy elnyomjon az álom...

Kilenckor az ébresztőmre keltem a tervezettek szerint, s gyorsan kinyomtam, hogy Tay ne keljen fel. A fürdőbe vonultam, majd felöltöztem, s gyorsan megreggeliztem. Mielőtt elindultam volna, még gyorsan beszaladtam, s egy puszit nyomtam kedvesem arcára, de nem ébredt fel, édesen aludt.
A papírt még eltettem, majd a stúdióba hajtottam, s még mielőtt az utolsó felvételeknek is nekikezdtünk volna, szóltam Kim-nek, hogy szervezzen meg egy megbeszélést ma este hétre, addigra biztosan felvesszük az utolsó dalokat is, bár biztos voltam benne, hogy egyiket sem tetetem fel az albumra.

A munka jól ment, csak egy ebédszünetet tartottunk, ami kemény húsz percet jelentett. Hétkor azonban beültünk a tárgyalóba, s mindenkinek a kezébe nyomtam a listám.
- Mindenkinek köszönöm, hogy eljött, annak ellenére, hogy az utolsó pillanatban szóltam, de sürget az idő, így azt hiszem, most mindent be kell vetnünk. Mint látjátok, összeírtam azokat a számokat, amik szerintem megfelelnek, de még mindig szűkítenünk kell a listán. Remélem mindenki tisztában van vele, hogy mely számokról beszélünk, mert tényleg kevés az időnk. – zártam le, s vártam, hogy végre megszólaljon valaki.
- Mi az album témája? - hangzott el a kérdés.
- Csak a címet döntöttem el, az pedig a Loud lesz.
- Nem túl egyszerű? Ilyen dalt nem is vettél fel.
- De az összes dalra igaz. Muszáj most selejteznünk, a rajongok már várjak a tracklistát.
- Javaslom, haladjunk sorban, mindenki elmondja az adott dalról a véleményét. Így láthatjuk az eladhatóságot is. - vetette fel Jenny, s mivel mindenki beleegyezett, én sem tiltakoztam, bár azt tudtam, hogy hosszú estének nézek még elébe...